Nov 8, 2019

Sikersztori nem sikeres vége?

2013 aug-szept. Kb 6 éve, valamivel több. Azóta paleózom. Sikeresen az elején.
Mióta 2015-ben visszakerültem Athénba állandó lakhelyként a paleóm egyre hígult. Eleinte heti egyszer engedtem meg magamnak rizst és gluténmentes makarónit, aztán valahogy már nem számoltam. Egyre kevesebbet mozogtam és egyre kevesebbet főztem én magam. Most kb 1 éve és 1 hónapja csoportvezetői beosztásban dolgozom, nagyon sok a munkám és teljesen lemerít. A főzés teljesen háttérbe szorult, az amit tartottam utolsó mentsvárként a gluténmentesség és cukormentesség. Aztán minden összeomlott. Már legalább egy éve többször közel voltam ahhoz, hogy feladjam, de mégsem.
Most viszont a Magyarországi/Erdélyi utam alatt vége lett a paleokorszakomnak. Legalábbis egyelőre.

Boldogtalan vagyok miatta, igen. Az elmúlt 4 évben alattomosan visszakúszott 10 kiló a leadott 20-ból. Most félek visszajön a többi is. Mozogni kéne, de mikor? Este 8-ra érek haza, van amikor később. Most akkor el kéne menni egyenesen mozogni és akkor beesni az ágyba - de akkor ki készít másnapra ételt vagy ki mozdít bármit a lakásban? Nincs energiám mindenre.
A másik dolog: borzasztóan hiányzott már a hagyományos konyha. A főzés hagyományos alapanyagokkal és a könnyebbség ami ezzel jár. A paleot meg tudtam oldani úgy hogy élvezetes legyen, amíg falun laktunk és otthonról dolgoztam. Most képtelen vagyok.
Kifogások, kifogások..a lényeg, hogy totálisan tanácstalan vagyok.

Elképzeltem magamban, hogy megint nekifogok a komolya paleonak..de még nem szeretném. Még nem ettem pitát, bugatsat, friss kenyeret, tiropitat.. ha meg várok biztos tovább hízom. Attól is félek, nehogy bulimiás legyek mert folyamatosan az ételeken jár az eszem.
Ördögi kör, kivagyok tőle. Még 4 év nyugdíjig, addig dolgoznom kell és ilyen ritmusban, tehát addig szó sem lehet a régi életformáról.

Tanácstalan vagyok és szomorú.

No comments: