Feb 19, 2011

Almás cake (Κέϊκ με μήλο)

Ezt a süteményt, valamikor nagyon gyakran készítettem. Mondhatnám úgy is, hogy körülbelül 10 évvel ezelőtt nagyon divatos volt az athéni háztartásokban, nem volt olyan magára valamit adó háziasszony, akinek ne lett volna mindig friss cake-je, amivel a látogatót megkínálhatta volna. Mostanában valahogy azt tapasztalom, hogy az Európai Unióba való belépés, majd a válság, alaposan megváltoztatta a valamikor szimpatikus, kedves, meleg, görög szokásokat. Az élet és a görög háztartás kezd pont olyan gyors ritmusú és személytelen lenni, mint Közép Európában.  Már nem tudom mióta nem is találkoztam saját készítésű cake-l görög háztartásokban. A nagy bevásárlóközpontok betörése Attika egész területére, a sok főző műsor, mind mind hátrébb tolta az egyszerű cake-t a ranglistán.Teljesen képtelenség az, hogy egy főzőműsorban ma valaki egyszerű dolgokkal álljon elő, megtörténik, de ritkán és az egyszerű hagyományos görög recepteket is feltuningolják modern hozzávalókkal, hisz csak így tudnak valami újat alkotni. Itt vidéken az újszerű dolgok még nem annyira divatosak, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy nem könnyű beszerezni a hozzávalókat, azonban a házi cake készítést, itt is lassan felváltja a készen megvásárolt kekszek, sütik beszerzése a nagyobb vásárlások alkalmával. A világ nagyon gyorsan változik és vele a konyhaművészet is, lassan pedig a határvonal is eltűnni látszik a különböző európai hagyományos ételkészítési folyamatok között.
Én nem a modernizálás miatt nem készítettem egy ideje a cake-jeimet, hanem mert nálunk csak mi felnőttek fogyasztjuk, nekünk pedig minden plusz cukor gramm már megárt:) Azért a sok almából, ami összegyűlt, ez is meglett. A hagyományos recepten nagyon bátran lehet változtatni, az eredeti receptben 3 alma szerepel, én most 2 almát és 1 birsalmát használtam, mert ez volt itthon.


Hozzávalók:
  • 3 alma
  • 3 kanál cukor
  • 1/2 csésze víz
  • 2 1/2 csésze liszt
  • 1 1/2 kávés-kanálka szóda
  • 1 kiskanál sütőpor
  • 1 kiskanál fahéj
  • 125 gr margarin
  • 2 csésze cukor
  • 3 tojás
  • mazsola, dió
  • tetejére porcukor vagy narancsglazúr
Elkészítés:

Megtisztítom és apró kockákra vágom a 3 kisebb almát és a 3 kanál cukorral, fél csésze vízzel puhulni teszem egy kisebb lábosba. Villával lenyomkodom az almákat fövés közben. Nagyon hamar meglesznek, pár perc alatt. Leoltom alattuk a főzőlapot. Ha birsalma is van benne, az almákat puhulás után kiszedem és a birsalmát még puhulásig főzőm. Az almákat villával szétnyomkodom, a levüket leöntöm, a birsalmát is apró darabokra vágom.

A mixerben habosra keverem a cukrot a tojásokkal. Hozzáadom lassan a vajat, felváltva a liszttel, majd a végén a leglassúbb motorsebességen belekeverem az almát és birsalmát. Beleöntöm az egész folyós masszát a már előre beolajozott és belisztezett kuglóf formába és a tetejére bőven mazsolát szórok. Beteszem a sütőbe és középső rácson 180 fokon 50 perc alatt kész van.

Kiborítom rácsra, majd beszórom porcukorral.

Igazán nagyon finom, reggeli kávéhoz nagyon szeretjük.

Vigyázat, nem szabad a sütőajtót 45 percig megnyitni mert összeesik a  tészta!  45-50 perc után lehet kötőtűpróbát ejteni, vagyis egy kötőtűt vagy éles kést beleszúrunk a süti közepébe és ha nem ragad rá semmi, készen van.

2 comments:

Anonymous said...

Kedves Ágni!
Én erdélyi vagyok, de 21 éve Magyarországon élek. Már 10 évvel ezelőtt is azt tapasztaltam, még az erdélyi kisvárosi családokban is (ami azt jelenti hogy megtanultak sütni -főzni, finom süteményeket készíteni /anyától- nagymamától/), már nem készülnek a finom régi sütik. Azt mondták, meg lehet venni a közértben "kilóra". Valóban volt vagy 6 fajta, megkóstoltam ,egyforma ízük volt! Csak azt érezted, valami édeset eszel.
A nyáron is egy békebeli esküvőn vettünk részt Erdélyben, dettó. A fő mumus az ottani ÁNTSZ, félnek, ha történne valami, büntetéstől tartanak. Másnap, az "after -party -n" házi süteményeket szolgáltak fel, hát finomak is voltak.
Az a rengeteg csípsz fogyasztás is megérne egy misét...Az ottani gyerekek is be álltak az egészségtelen táplálék fogyasztok sorába, sajnos.
Üdv., Mónika

Vicuska said...

Valami ehhez hasonlót én is szoktam sütni, jó sok fahéjjal, finom!