Oct 14, 2010

Csicseriborsóleves

Erről a csicseriborsó levesről már régebben is írtam.
A görögök többsége, főleg a hagyományos görög konyhát gyakorlók, nagyon szeretik a hüvelyeseket. Egyik kedvenc ételük, amit én is nagyon megszerettem, a csicseriborsó leves. Igazából nem is leves, hanem egytálétel, mert sűrű. Feta sajttal vagy olajban eltett, tartósított, marinált, füstölt hallal fogyasztják, esetleg vöröshagyma szeletekkel, ha nem kell ebéd után vendégségbe menni ;)



A leveshez még este beáztatok olyan 300 gr szárított, tisztított csicseriborsót, langyos, sós vízbe. Másnap odateszem hideg vízbe főni, a víz vagy 3 ujjnyival ellepi a borsót. Mikor felfő, leszedem egy fa vagy műanyag kanállal a habját, és beleteszek 2 nagyobb hagymát apróra vágva. Becsukom a kuktát és 1 órát főzőm. Az én kuktám nem egy szuperminőség, vagyis a zárógumija nem olyan jó már, így ha valakinek jó erős kuktája van, fél óra elég. 1 óra után kinyitom, ha már puha, akkor hozzáadok kb. 1 borospohár olívaolajat, 2 citrom levét és addig főzőm amíg már majdnem szétesőben vannak a szemek és besűrűsödik. A besűrűsödést néha 2 kanál liszttel segítem, melyet előszőr hideg vízzel kikavarok, majd a forró levest lassan hozzáadogatva feloldom és beleöntöm a levesbe. A lisztes habarással még vagy 10 percet kell főzni. Mi nagyon szeretjük és igazán egészséges, bélmozgató étel.



Egyik másik változata a rizstésztás változat, ezt általában nem citromosan, hanem paradicsomosan készítik. Mikor a csicseriborsó majdnem kész van, hozzáadunk egy csésze turmixolt paradicsomot vagy egy paradicsomkonzervet, egy csésze rizstésztát és belefőzzük. Ez segíti a sűrűsödést. Én tegnap citromosan készítettem, rízstésztával, de nekem is jobban ízlik tésztásan, a paradicsomos fajta. Ezt a tésztás változatot előszeretettel készítik búcsúnapokon a kis templomoknál, nagy üstökben. Reggeli istentisztelet után, a templom előtti szabad területen piknikelnek a hívők és az üst körbejár. Mindenki annyit ad a templomkasszába, amennyit akar, ennek fejében megtöltheti a magával hozott műanyag edényét az étellel és elfogyaszthatja azt, a többiekkel együtt, ott helyben. Mindenki szokott magával műanyag székeket, asztalokat, egy kis bort hozni és jó hangulat szokott uralkodni. Ezek a kajás búcsúk a tavaszi felmelegedés után kezdődnek és egészen őszig tartanak.

1 comment:

Miner.hu said...

Szia!

Elnézést, hogy itt zavarlak, de nem találtam más jellegű elérhetőségedet.

Mint gasztrobloggernek, szeretném a figyelmedbe ajánlani a gasztro.miner.hu oldalt, ahol a gasztronómiai témájú blogokat jelenítjük meg egy helyen és az online elérhető Gasztroblogger Szakácskönyvet, ahová blogodból valószínűleg néhány receptet külön is kiemelünk. Úgy gondoljuk, rengeteg hasznos információ van a blogokban, s jó volna ezeket egy helyen látni - gasztro témában is.

Szeretnénk, ha a Te blogod is megjelenhetne oldalunkon, s ehhez hozzájárulásodat szeretnénk kérni (szabályunk, hogy csak azok bejegyzései jelennek meg, akik ehhez hozzájárulnak). A bejegyzésedből csak egy kivonat jelenik meg honlapunkon és esetlegesen egy kis kép: ha valaki el szeretné olvasni írásodat, akkor a blogodra fog eljutni. Az eddigi tapasztalatok alapján napi további 50-100 látogatót is jelenthet, ha bekerül valaki a listába.

Amennyiben úgy döntöttél, csatlakoznál hozzánk vagy kérdésed van, írj az info[kukac]miner[pont]hu ímél-címre.

Üdvözlettel:
Miner.hu